Virtuálisan is bele lehet lapozni az Aranyhajú hármasok most megjelent drámakötetébe
A produkció weboldalán megtalálható menüpont a könyvkiadás új értelmével szolgál
A hektikusan változó papírárak, a dráguló nyomdai költségek, a vitatható mértékű terjesztői árrések és az elmaradhatatlan, de sokszor mégis elmaradó szerzői honoráriumok világából kitörve az Aranyhajú Hármasok Produkció – kiadói partnerével, a Cédrus Művészeti Alapítvánnyal közösen – úgy döntött: nem érik be azzal, hogy egy csodálatos kiállítású keményfedeles és védőborítóval is ellátott kötettel lépnek ki a könyvpiacra.
Bíznak ugyanis abban, hogy az általuk kiadott kötet számára – hála Kő Boldizsár kortárs képzőművész csodálatos illusztrációinak és a Rózsa Nyomda kiváló szakmai munkájának – nem konkurenciát, hanem inkább aranyfedezetet jelent a virtuális megjelenés. Olyan aranyfedezetet, amelynek köszönhetően a mű igazán értő olvasóinak minden virtuális lapozgatás ellenére is kedvük támad majd a maga fizikai valóságában is birtokolni, magukhoz szólítani és megrendelni ezt a szinte már műtárgynak is beillő könyvet.
Naphéroszok a garabonciások útján
A dráma és a hozzá csatlakozó tanulmány virtuális megjelenése nem újdonság a szerző, Toót-Holló Tamás számára, aki korábban nemcsak színpadi összefüggések között, hanem metafizikai kalandregények kontextusában is sokat dolgozott már mítoszrekonstrukciókkal – s szintén olyan formában, hogy az azok alapján napvilágot látó kötetek műtárgynak is beillő könyvritkaságok lehettek. Toót-Holló Tamás a magyar naphéroszokat, az aranyhajú gyermekeket érintő kutatásait megelőzően ugyanis a magyar garabonciás diákok alakja körül kialakult hiedelemmondákat helyezte regényei középpontjába, s ezenközben nagyban támaszkodott a garabonciások híres, aranycsatos fekete varázskönyvéről szóló emlékképekre.
Egy titokzatos hiedelem: aranycsatos, fekete varázskönyvek
Akkori alkotótársával – a magát nem tipográfusnak, hanem tipozófusnak tekintő –, Németh Csaba Elekkel így hát arra tettek kísérletet, hogy olyan könyveket álmodjanak meg, amelyek a maguk fizikai valóságában is varázskönyveknek hatnak, s ilyenformán a garabonciások valaha volt aranycsatos fekete könyveinek szóló kortársi meghívásnak is felfoghatók.
A Garabonciás Könyve összefoglaló címet viselő regénytrilógiájának rögtön az első darabjánál (Üsse kő) kísérletet tettek tehát az alternatív – virtuális – könyvterjesztés eszközeinek használatára, s ezen belül az issuu.com felülete által kínált lehetőségek kihasználására.
Nem minden e-könyv, amit elsőre annak gondolnánk
A virtuális kiadás az issuu.com felületén nem azonos azzal a lehetőséggel, amit minden nagyobb könyvterjesztő cég már Magyarországon is elérhetővé tesz számunkra a pénzért megvásárolható e-könyvek kategóriájában. Nem, ez teljesen más, teljesen új kategória, melynek kulcsszavai az ingyenesség és a szabadság lehetnének.
Az aranyhajuharmasok.hu weboldal Lapozgató menüpontjában elhelyezett, az issuu.com felületén keresztül teljes terjedelmében elérhetővé tett kötet ugyanis bárhol és bármikor, bármilyen multiscreen környezetben, így akár egy okostelefonon keresztül is elérhető és fellapozható. A projekt alkotói szerint ez a művelet természetesen nem pótolja, de nem is helyettesíti azt a páratlan élményt, amit egy ilyen kötetnek a kézbe vétele, fellapozása és a fellapozott oldalak finom kis szisszenéseitől gyönyörteljeljes elolvasása jelenthet.
Tojáshéj ring a vízen: bárhol vendégeid lehetnek
De ennek a lehetőségnek szerintük mégis gesztusértéke van – mert így is, ebben a modern formában is egy ősidőktől fogva hiteles hívást fogalmazhat meg. Egy olyan meghívást, amely a kötetben szereplő aranyhajú hármasoknak, a magyar ősiség máig felragyogni képes naphéroszainak, csillaggyerekeinek szól. Komolyan véve az Aranyhajú hármasok című zenés színpadi mű alapján született folkopera legutolsó dalának üzenetét, melyben az alkotók a magyar tündérmesék és varázsmesék egyik csodálatos mesei sztereotípiáját idézik meg. Nevezetesen azt, amikor a népmesék végén egybekelő ifjú pár egy közeli folyó vizén ringatózó dióhéjba vagy tojáshéjba ül, hogy azon induljanak nászútra. De úgy, hogy ez a hét határon túlra tartó út már csak olyan legyen, hogy ők bárhol és bárkinél vendégek lehessenek.
A folkopera második felvonását lezáró dalban (II/27. dal: Tojáshéj a vízen), melyet a produkció három kiválósága – Kubinyi Júlia, Vadkerti Imre és Molnár Levente – ad elő, beszédes sorok vallanak meg titkokat, egyebek mellett a garabonciások híres teremtő áldásának sorait is megszólaltatva, de egyben az álmainkban mindig ott élő magyar naphéroszok örök visszatérése mellett is hitet téve.
Úgy elringatóznak, hozzád is eljutnak
„Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok, / aranyhajú gyermekeknek utat mutassatok, / mutassatok utat, tojáshéjban ringnak, / úgy elringatóznak, hozzád is eljutnak. // Ha adtál, adol is. Volt is, van is, lesz is. / Ha hozzád mennek, fénybe borulsz te is. / A te ágyadban is megszólal a hangjuk, / a te álmodban is ott ragyog alakjuk” – énekli a folkoperának ebben a tételében Molnár Levente, s ez az ő csodálatos bariton hangján tolmácsolt üzenet akár ennek a virtuális kötetkiadásnak a mottója is lehetne.
„Ha adtál, adol is. Volt is, van is, lesz is” – hangzik a garabonciások termékenységet ígérő ősi áldása. S ennek megfelelő az aranyhajuharmasok.hu weboldal Lapozgató című menüpontjának végső értelme is. Mert teljesíthetővé teszi a tojáshéjban ringó – az Ég és a Föld Menyegzőjét frissen megpróbáló – fiatalok útját kísérő meghívást. Akik bárhol és bármikor a vendégeid lehetnek.
Ugyanígy van hát ezzel mindaz, ami az Aranyhajú hármasok című kötetben olvasható. Hogy az is úgy elringathasson, hogy hozzád is bármikor eljuthasson.
Ha adtál adol is: volt is, van is, lesz is
A produkció alkotói és a produkció kiadói partnere mindezzel együtt szemernyit sem kételkednek abban, hogy a virtuális megjelenés kinek-kinek tényleg csak aranyfedezetet jelent a maga fizikai valóságában is létező kötet leendő birtoklása számára.
Aki tehát hagyományos formában, könyv alakjában is meg szeretné vásárolni az Aranyhajú hármasok című kötetet, az máris leadhatja rá a megrendelést a Cédrus Művészeti Alapítvány internetes könyvesboltjában. A megrendelés kezdetéhez elég ide kattintani.
Egy Árpád-kori csoda életre keltése
Az Aranyhajú hármasok nemcsak izgalmas szellemi kísérlet, hanem egyszersmind egy identitáspolitikai vállalkozás is: annak a művészi víziónak a tanúságtétele, hogy az aranyhajú gyermekek meséjében rejtve rejtező egyetemes ősmítosz a legerősebben a magyarság szellemi vonzáskörében talált és talál otthonra – így tehát az sem kizárt, hogy ez a Fény visszatéréséről szóló csodás történet valójában már az Árpád-kor óta a miénk. Vagy ha nem csak a miénk, akkor a leginkább mégis a miénk. Mert minket a legféltettebb titkunkra: a magyar megmaradás rejtekútjaira tanít meg.
Becstelen brigantik mellett és helyett: alternatív história
Ha úgy tetszik, a darab alapjául szolgáló mítosz feldolgozása az alternatív történelemírás Tarantino filmjeiből oly jól ismert módszerét idézi meg egy ősrégi, de máig eleven példaanyagon keresztül. Megfordítva a Muzsikás együttes feldolgozásából oly jól ismert népdal szomorkás helyzetjelentését, mely szerint nem úgy van most, mint volt régen: mert nem az a Nap süt az égen. Bemutatva viszont ezzel szemben azt a csodás vallomást, amely a magyar rockzene egyik legnagyobb teljesítménye, a Honfoglalás című szimfonikus rockszvit – és annak híres introdukciója – előtt tisztelegve mondja ki, hogy azok az arany hajszálak még ma is megcsillannak. Azok a gyermekek még ma is köztünk járnak. Az a három csillag még ma is mutatja az utat. Az a hit még ma is él.
Nem úgy van most, mint volt régen
Aki az Aranyhajú hármasok történetére kíváncsi, megismerheti azt az alternatív történelmi históriát, ami arról szól: mi lett volna, ha az Árpádok idején a magyar királyi udvarba, ha csak részben is, a kereszténység rendjét elfogadva, de egy istenbéke-ajánlat formájában visszatér az ősi magyar csillagvallási hagyomány. Ha nem is élő és eleven hitként, de élő és eleven örökségként. Hogy alapjában véve mégis úgy legyen, ahogy régen volt. Hogy megint a régi Nap süssön az égen. Ősi naphéroszaink, az aranyhajú gyermekek valaha volt jogainak visszaszerzéséül csakúgy, mint az aranyhajú gyermekek születését a királynak megígérő, napba öltözött asszony dicséretéül.
