Az aranyhaj nagyon jó – mozgóképen is látható a páratlan zenei kollaboráció
Túl van az ősbemutatón az Aranyhajú hármasok című folkopera zenei anyaga alapján készült első videoklip
Nem akármilyen szupergrupp énekel a zenei műfaját tekintve is unikális vállalkozás, az Aranyhajú Hármasok Produkció első videoklipjének felvételein. A produkció kommunikációs felületén ma nyilvánossá tett felvétel abszolút főszereplője Kubinyi Júlia, a Dűvő és a Rustico zenekar énekese, de a záró kórusrészben feltűnik a klipben a produkció két másik főszereplője is: Vadkerti Imre, a Kormorán frontembere és Molnár Levente operaénekes is, aki a világ egyik legkeresettebb bariton hangja a legnagyobb és leghíresebb operaszínpadokon.
Az aranyhaj nagyon jó című dal zenéjét – ahogy az Aranyhajú hármasok című folkopera teljes zenei anyagát is – Bársony Bálint és Elek Norbert írták, a dalszöveget pedig a színpadi mű szerzője, Toót-Holló Tamás jegyzi.
Érckori példázatok és metatörténelmi olvasatok
A különleges crossover zenei vállalkozás kereteit megteremtő zenés színpadi mű, az Aranyhajú hármasok az aranyhajú gyermekekről szóló közismert népmese történetén alapul, amit az Aarne–Thompson–Uther (ATU) Index nemzetközi besorolása szerint az ATU 707 jelzet alapján kereshetünk ki. A mű ugyanakkor messze nem éri be annyival, hogy ezt a történetet csupán mesébe illőnek tekintse: a színpadi történések ennek a darabnak a felfogása szerint már-már mitikus értelmet nyernek: egyrészt a nagy ősi kultúrák az aranykorok emlékét őrző érckori példázatai felé, másrészt a magyar Árpád-kor metatörténelmi olvasatai felé is utat nyitnak.
Az anyag erejének megsokszorozása és a szellem erejének kisugárzása
Ezt a híres népmesénket – Két aranyhajú ifjú címmel – Jankovics Marcell és Haui József rajzfilmje is megörökítette már a híres Magyar népmesék című sorozat egyik legkiválóbb epizódjában. Ahogy Jankovics Marcellék feldolgozásában, ugyanúgy az Aranyhajú hármasok történetében is kiemelkedő jelentőségű cselekményelem az a rész, amikor három csodás ígéret hangzik el annak a három lánynak a szájából, akik arról ábrándoznak, mire lennének ők készek akkor, ha a király feleségül venné őket.
A videoklip dala – Az aranyhaj nagyon jó – is ezt a jelenetet zenésíti meg: pontosan érzékeltetve a király seregét éltető, vagyis az anyag erejét megsokszorozó két csodás ajánlat és a harmadik – a Kubinyi Júlia karaktere, a legfiatalabb lány által előadott –, a magyar Aranykor visszatérését ígérő, spirituális erejű ajánlat különbségét.
Ahol az a csillag ragyog, én is oda való vagyok
Eredendően a klip e körül a három főszereplő lány körül forog: zeneileg sodró dinamikával adva teret a legidősebb lány és a középső lány énekszólamának. Az előbbi karaktert Simon Panna Bogi, az utóbbit pedig Czigány Judit eleveníti meg. A népzenei ihletettségű témák és a szimfonikus zenekari hangzás kombinációjával szolgáló dal harmadik nagy témája ezzel szemben egyfajta ihletett elcsendesüléssel, szépséges révülettel idézi meg az Aranykor eljövetelét. Kubinyi Júlia népdaléneklésen iskolázott, elragadóan tiszta hangja a klipben egy szépséges, mindannyiunk számára érvényes jövendölés formáját ölti, amit aztán a kórusrész emel himnikus magasságokba.
Páratlan zene kollaboráció: operaénekesek, rockerek és musicalszínészek
A Planet Film Studió által készített performatív videoklip részint a Budapest Scoring Orchestra Rottenbiller utcai stúdiójában, részint a Charlie Digi Stúdió máriaremetei helyiségeiben készült, ahol a kórus tagjainak éneke mellett két-két sornyi dalszöveg erejéig a produkció felkérésére összeállt szupergrupp tagjai is bekapcsolódtak a szám éneklésébe. Az ő együttes jelenlétük is bizonyság arra: az Aranyhajú hármasok című darab – és az annak zenei anyagául szolgáló folkopera – olyan, egymással nem feltétlenül határos, de mégis határossá tehető zenei területek fúziójával dolgozik, mint a népzene, a középkori zene (medieval music), a world music, a musical, a rockopera és az opera. Ennek megfelelően lehet tehát együtt hallani a folkopera zenei kanonizációjának szándékával készített stúdiófelvételen – s így Az aranyhaj nagyon jó című videoklipben is – a népzenészek, a musicalszínészek, a rockénekesek és az operaénekesek másképpen különleges, de itt teljességgel együvé tartó, egy zenei célt beteljesítő hangját, ami a maga nemében páratlan zenei kollaborációt jelent.
A szimfonikus zenekari hangzás sem marad el
A zenei kollaboráció résztvevői a klip végén az alábbi sorrendben jelennek meg, s teszik hozzá a maguk karaktere szerint a maguk zenei világát a közös vállalkozáshoz: Molnár Levente (a Király Apja karakterében), Szemerédi Bernadett (Tündér Ilona), Várai Áron (Aranyhajú Fiú), Megyimórecz Ildikó (Szarka), Heinczinger Mika (Igazmondó Juhász), Kuvik (Fürjes Anna Csenge), Király (Vadkerti Imre).
A klip kórusrészeit Simon Panna Bogi, Czigány Judit, és Gőbölös Krisztina, valamint Karányi Péter, Varga-Tóth Attila és Nikita Braga adták elő.
A dal szimfonikus zenei kíséretét a Budapest Scoring Orchestra játszotta el a klipben Illényi Péter vezényletével.
Egy Árpád-kori csoda életre keltése
Az Aranyhajú hármasok nemcsak izgalmas szellemi kísérlet, hanem egyszersmind egy identitáspolitikai vállalkozás is: annak a művészi víziónak a tanúságtétele, hogy az aranyhajú gyermekek meséjében rejtve rejtező egyetemes ősmítosz a legerősebben a magyarság szellemi vonzáskörében talált és talál otthonra – így tehát az sem kizárt, hogy ez a Fény visszatéréséről szóló csodás történet valójában már az Árpád-kor óta a miénk. Vagy ha nem csak a miénk, akkor a leginkább mégis a miénk. Mert minket a legféltettebb titkunkra: a magyar megmaradás rejtekútjaira tanít meg.
Becstelen brigantik mellett és helyett: alternatív história
Ha úgy tetszik, a darab alapjául szolgáló mítosz feldolgozása az alternatív történelemírás Tarantino filmjeiből oly jól ismert módszerét idézi meg egy ősrégi, de máig eleven példaanyagon keresztül. Megfordítva a Muzsikás együttes feldolgozásából oly jól ismert népdal szomorkás helyzetjelentését, mely szerint nem úgy van most, mint volt régen: mert nem az a Nap süt az égen. Bemutatva viszont ezzel szemben azt a csodás vallomást, amely a magyar rockzene egyik legnagyobb teljesítménye, a Honfoglalás című szimfonikus rockszvit – és annak híres introdukciója – előtt tisztelegve mondja ki, hogy azok az arany hajszálak még ma is megcsillannak. Azok a gyermekek még ma is köztünk járnak. Az a három csillag még ma is mutatja az utat. Az a hit még ma is él.
Nem úgy van most, mint volt régen
Aki az Aranyhajú hármasok történetére kíváncsi, megismerheti azt az alternatív történelmi históriát, ami arról szól: mi lett volna, ha az Árpádok idején a magyar királyi udvarba, ha csak részben is, a kereszténység rendjét elfogadva, de egy istenbéke-ajánlat formájában visszatér az ősi magyar csillagvallási hagyomány. Ha nem is élő és eleven hitként, de élő és eleven örökségként. Hogy alapjában véve mégis úgy legyen, ahogy régen volt. Hogy megint a régi Nap süssön az égen. Ősi naphéroszaink, az aranyhajú gyermekek valaha volt jogainak visszaszerzéséül csakúgy, mint az aranyhajú gyermekek születését a királynak megígérő, napba öltözött asszony dicséretéül.
