Vaskorban vagyunk, de ezután csak jobb lehet
Kásler Miklós az Aranyhajú hármasokról szólva a Nemzeti Színházban azt mondta: az aranyhajú gyermekekről szóló zenés színpadi mű a pszichének és a gondolkodásnak olyan mélységeit igyekszik feltárni, ahová mindannyian törekszünk eljutni. A darabot formáló törekvések szerinte rámutatnak arra is, hogy mindannyian archetípusokba születünk, amelyen nem igazán tudunk változtatni. Az az örökség, amivel születünk, a kromoszómákba is beépül, hogy az idők végezetéig hordozzuk azt, de mégis van remény – és a mű nagysága abban áll, hogy ezt felismeri. (magyarnemzet.hu; 2023. október 30.)
A cikk itt olvasható. Megtekintem
Kik vagyunk mi, magyarok?
“Egészen különleges kalandra hívlak benneteket”- ezt mondta a színészeknek Vidnyánszky Attila az Aranyhajú hármasok című darab első olvasópróbáján, amelyről az Origo közölt tudósítást. “Miért van az, hogy ha meghallgatom egy másik nép zenéjét, izgalmasnak, érdekesnek találom, de ha egy magyar népdalt hallok, azonnal borsódzni kezd a hátam? Miért indítanak el bennünk, magyarokban valamiféle lelkünk mélyére ható érzést, ha bizonyos képeket vagy rajzokat látunk? Kik vagyunk mi, magyarok? Miből rakódtunk össze? A darab ezeket a kérdéseket is boncolgatja ” – tette hozzá a Nemzeti Színház igazgatója, az Aranyhajú hármasok című előadás rendezője a tudósítás szerint. (ORIGO, 2023.10.16.)
A cikk itt olvasható. Megtekintem
Az Aranyhajú Hármasok Produkció három kiválósága is kulturális elismerésben részesült az örök magyar alkotóerő ünnepén
A cikk itt olvasható. Megtekintem
Ősi magyar horrormesék nyomában
A cikk itt olvasható. Megtekintem
Az aranyhajú gyermekek születése 1-2.
Úgy is lehet nézni ezt a mesét, mint egy modern családi válság bomlástörténetet, amelyben szinte minden mai ember érintett lehet. Sokak számára ismerős lehet ugyanis az, amit a történetnek ebben a párkapcsolati dimenziójában látunk. Egymást eláruló párok, felbomló házasság, új feleség, intrika az új partner valaha volt családjának tagjai ellen. Ha innen vesszük szemügyre, akkor ez egy döbbenetesen modern pszichodráma is – hívta fel a figyelmet Toót-Holló Tamás abban a kétrészes interjújában, amelyet a Magyar Hírlap közölt vele, s amelyet éppen a Fény születését jelentő téli napforduló ünnepéhez időzítve jelentettek meg. Ebben az interjúban most először hangzott el valami közelebbi is a darab tervezett ősbemutatójáról szólva: a szerző úgy fogalmazott, hogy tudomása szerint a premier 2023 decemberében, vagyis kevesebb, mint egy év múlva lesz. (magyarhirlap.hu, 2022. december 21., december 22.)
Az interjú első része itt olvasható. Megtekintem
Az interjú második része itt olvasható. Megtekintem
Sehol semmi, de máris gyógyít
Vidnyánszky Attila szellemi készenléte erre a rendezésre senki máséhoz nem mérhető Magyarországon – jelentette ki a Polgárok Házában tartott pódiumbeszélgetésen Toót-Holló Tamás, aki ezt a kijelentését több érvvel is alátámasztotta. Utalt arra, hogy az Aranyhajú hármasok királydráma is, mint a Bánk bán, s rituális tündérjáték is, mint a Csongor és Tünde – ezeket a nemzeti klasszikusainkat pedig Vidnyánszky Attila már többször is megrendezte. A darab szerzője ezt a felsorolást kibővítve a Csíksomlyói passióban adva lévő népi vallásosság örömteli, elragadtatott eksztázisát csakúgy megemlítette, mint Vidnyánszky Juhász Ferenc-parafrázisát (A szarvassá változott fiú – Kiáltozás a titkok kapujából) vagy Vidnyánszky Bánffy Miklós-adaptációját (Isten ostora). Előbbi az ősmítoszokkal találkozó modern világ megjelenítésére, az utóbbi pedig az örökösen hódításra kész sztyeppei nomád civilizáció, a magyarok hun öröksége felidézésére volt számára példa. (aranyhajuharmasok.hu; 2022. december 5.)
A beszélgetés videófelvétele itt tekinthető meg. Megnézem
Vidnyánszky Attila: ez a történet kiegyenesíti az embert
Ez egy olyan anyag, amely hitet, erőt tud adni, amely büszkeséget okoz, amikor az ember olvassa. S ezt a darabot nem egyszerűen olvasni kell, hanem kutakodni is kezdünk vele kapcsolatban – jelezte Vidnyánszky Attila, kifejezve azt a meggyőződését is, hogy ez a mű egyszerűen kiegyenesíti a magyar embert, mert olyan jó érzés magyarként magunkra gondolni ezen az anyagon keresztül. (M5; Librettó; 2022. november 8.)
A műsor itt érhető el. Megtekintem
Galaktikus utazást tesz a három magyar csillaggyermek
Sugallatos az a történetfordulata is az aranyhajú gyermekek meséjének, hogy miután megölik őket, a sírjukon arany almafák nőnek ki. S különösen azzal összevetve sugallatos ez a kép, hogy a magyar közgondolkodás az Árpád-házi uralkodókat szokta aranyágacskákkal azonosítani – III. András udvari embere, Ákos-nembeli István nádor nyomán. (gondola.hu; 2022. október 23.)
Az interjú itt érhető el. Megtekintem
Az aranyhajú gyermekek üzenete a mának
Sokatmondó, hogy az első néhány bevezető sor narrátora Schuster Lóránt, a szöveg pedig egy hátborzongató parafrázisa az első nemzeti szellemű magyar rockeposznak, a Honfoglalásnak: „Azok a hegyek még ma is állnak. /Azok a folyók még ma is futnak. /Az a csillag még ma is mutatja az utat. / Az a nép még ma is él.” Lássuk, hogy hangzik e pár sor Toót-Holló Tamás átiratában: „Azok az aranyhajszálak még ma is megcsillannak. / Azok a gyermekek még ma is köztünk járnak. / Az a három csillag még ma is mutatja az utat. /Az a hit még ma is él.” (erdelyinaplo.hu; október 16.)
A hír itt érhető el. Megtekintem
A világvégi üres kutyaólban aranykori és ugyanaz a nyár
A fény, a világosság, az igazság, a jóság erőinek meg kell küzdeniük az ellenséggel, a sötétséggel, a homállyal, az álnoksággal, a hatalmat önmagáért áhító gonoszsággal, hogy a világ kibillent egyensúlya helyreálljon, és a pusztítás s az elnyomás helyett az élet és a szabadság győzedelmeskedjen. (orszagut.com; 2022.október 15.)
A hír itt érhető el. Megtekintem
Két változatot rendezne meg Vidnyánszky Attila a Magyar Nemzet főszerkesztőjének művéből
Az Aranyhajú hármasok ún. mítoszrekonstrukciós projektjére korábban 34 milliós NKA támogatást kapott a Magyar Nemzet főszerkesztője, Toót Holló Tamás. A mű két felvonásban kíséri végig „a magyar történelem első nemzeti sorstragédiáját, az ősi magyar csillagvallási örökség elvesztését”. Az Aranyhajú hármasok című drámakötet bemutatójával egybekötött sajtótájékoztatót tartottak a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében, melynek házigazdája Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója volt.
(szinhaz.online; 2022.október 11.)
A cikk itt érhető el. Megtekintem
Népmese kel életre a magyar folkoperában
Érdemes már most megjegyezni az Aranyhajú hármasok című folkoperát. A produkció bemutatkozó klipje-dala alapján ugyanis kijelenthető, nem mindennapi zenei utazásra invitálnak minket Bársony Bálint és Elek Norbert, a Magyar Rhapsody Projekt zeneszerzői, valamint a színpadi mű szerzője, a dalszövegért is felelős Toót-Holló Tamás. Az aranyhaj nagyon jó központi hangja Kubinyi Júlia, a Dűvő és a Rustico zenekar énekese, de hallhatjuk benne Vadkerti Imrét, a Kormorán frontemberét, és Molnár Levente operaénekest is, aki a világ egyik legkeresettebb bariton hangja a legnagyobb és leghíresebb operaszínpadokon. (borsonline.hu; 2022. október 10.)
A hír itt érhető el. Megtekintem
Aranyhajú hármasok címmel jelent meg kötet
Évtizedekig hol a szovjet, hol a német színház jelentette a mintát Magyarországon – mondta Vidnyánszky Attila –, itt az idő tehát, hogy autentikus magyar hangot szólaltassanak meg a színpadon. A rendező reményét is kifejezte, hogy sok változat születik majd a műből, „ez azonban a mi változatunk lesz” – utalt a készülő előadásra. „Most fogan meg bennem, egyelőre egy szent és szűz stádiumban vagyok” – tette hozzá Vidnyánszky, aki épp ezért egyelőre nem árult el részleteket a terveiből. (Irodalmi Jelen, 2022. október 10.)
A cikk itt érhető el. Megtekintem
Aranyhajú hármasok: Vidnyánszky Attila már két változat megrendezésében gondolkodik
Vidnyánszky Attila jelezte: már az is az eszébe jutott, hogy ezt az adaptációt is érdemes volna két párhuzamos változatban is elkészíteni, ugyanúgy, ahogyan azt a Csíksomlyói passió rendezésekor tette. Tehát volna egy Nemzeti Színházba illő változat, „meg volna egy nagy, kiterített változat, amit sok ezer embernek tudunk játszani”. (Karc FM, 2022. október 8.)
A hír itt érhető el. Megtekintem
A fény örök körforgásának története ez
Ezzel a folkoperával olyan unikális dolgot alkottunk, amely az egész világ figyelmére érdemes lehet. Ez egy olyan crossover zenei vállalkozás, amely bárhol kíváncsiságot ébreszthet. Különösen akkor, ha az is tudatosul egy befogadóban, hogy itt egy egyetemes mítosz jelenik meg, amelyet minden nagy, ősi kultúra ismer: ez pedig az érckori példázatok tanítása. Az Aranykor elhomályosulásának, de aztán a Vaskorban megszülető fény örök körforgásának története. (Kossuth Rádió, Kalendárium, 2022. október 7.)
A magyar történet rejtelmes és titkos örökségéből építkezhetünk
Ha valamikor el kell mondani ezt a történetet, akkor ebben a beteg közegben kell ezt megtenni, ahol az abnormalitás erői tombolnak körülöttünk. Mert érdemes velük szembeszegezni azt a csodálatos normalitást, azt az ősi rendet, a magyar történet rejtelmes és titkos örökségét, amiből mi építkezhetünk. (helyorseg.ma; 2022. október 7.)
Vidnyánszky Attila: Már érzem, hogy szétfeszíti a színpadot
Ez a mi történetünk, ez a mi lelkünk története. És már érzem, hogy szétfeszíti a színpadot. A méretei, az energiái akkorák, hogy valószínűleg ez a darab a Csíksomlyói passió és az Egri csillagok sorába fog majd beállni, amelyeknek van egy Nemzeti Színházi, nagyszínpadi változata és van egy olyan változata is, amelyet sok ezer embernek játszunk. Valószínűleg ez is egy ilyen előadás lesz: egy két változatban elkészülő mű – nyilatkozta a Hír TV Radar című műsorában Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. (Hír TV – Radar, 2022. október 7.)
A cikk itt érhető el. Megtekintem
Ebben az ősmítoszban a magyar megmaradás titkai rejtőznek
Toót-Holló Tamás arról beszélt, hogy szerzőként célja minél hatásosabban, minél többekhez eljuttatni üzenetét és zeneműként ez az üzenet nagyobb horderejűvé válik. Mint kiemelte, ebben az ősmítoszban a magyar megmaradás olyan titkai rejtőznek, amelyekből ma is okulhatunk. Az aranyhajú lányokat megölik, de csodás metamorfózisokon keresztül újra meg újra visszatérnek közénk. Az aranyhajú fiút elűzik, sorsára akarják hagyni, de a magyar vidék oltalmazza őt és megmarad nekünk – mondta. (nullahategy.hu; 2022. október 6.)
A szöveg itt érhető el: Megtekintem
Aranyhajú hármasok címmel jelent meg kötet és készül előadás
Toót-Holló Tamás a mítosz rekonstrukciójáról szólva elmondta, hogy olyan, mintha elfelejtettük volna ezt az örökségünket, valójában ez még sincs így, mert népmeséink, népdalaink, gyerekmondókáink őrzik ezt a kincset, ez a tudás benne rejtőzik minden magyarul beszélő és érző ember lelkében. (Médiapiac, 2022. október 6.)
A szöveg itt érhető el: Megtekintem
Aranyhajú hármasok címmel jelent meg kötet
Vidnyánszky Attila elmondta, a Nemzeti Színházban mindig is a saját gyökerekből táplálkozó színpadi világot próbálták újraszülni, saját színházi nyelvüket keresik, próbálják újra felfedezni. Ezen az úton fontos esemény lesz a darab bemutatója – mondta. “Csodálatos irányok vannak benne, asszociációkat ébreszt” – fogalmazott a műről. Kitért arra, is, hogy újra pályázik a színház vezetésére, és ha sikerrel jár, a harmadik öt éve első évadának reprezentatív előadása lesz a zenés darab. (Gondola, 2022. október 5.)
A cikk itt érhető el. Megtekintem
Valami ősi erő van bennünk, vezet minket egy sugárzóbb világ felé
Vidnyánszky Attila szerint az Aranyhajú hármasok tökéletes mű a szándékhoz, igyekezethez, amely megvan a Nemzeti Színház szellemiségében, miszerint próbál a saját, magyar gyökereinkből, zenénkből, gesztusainkból, meséinkből, mítoszainkból építkezve történetet mesélni, dialógust folytatni a közönséggel. Annak a sornak lesz az egyik darabja, amelyben a Körhinta és a Csíksomlyói passió szerepel. Régen érintett meg így szöveg, mint az Aranyhajú hármasok. Kétszer olvastam el, elindult bennem a nagy felfedezés időszaka. Utoljára a Szarvassá változott fiú kapcsán éreztem ilyen zsongást és zsibongást, akkor éreztem utoljára azt, hogy valamiféle titkok közelébe kerültem – mondta. (Origo, 2022. október 5.)
A cikk itt érhető el. Megtekintem
Ősi magyar naphéroszok az aranyhajú gyermekek
Vidnyánszky Attila bejelentette, hogy a jövő évadban a Nemzeti Színház színpadán megrendezi az Aranyhajú hármasok című darabot, amely a Nemzeti Színház saját változata lesz ebből a reményei szerint még sokszor és sok más színházban is színpadra kerülő műből. A főigazgató kiemelte, hogy csodálatos irányok, asszociációk vannak a műben. Ez több mint egy színpadi mű. Titkok, kincsek, kapuk nyílnak meg az ember előtt, amint olvassa. Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című műve kapcsán éreztem hasonlót, mint ennél a darabnál – mondta Vidnyánszky Attila. (Magyar Nemzet, október 5.)
A cikk itt érhető el. Megtekintem
Vidnyánszky Attila rendezi meg a Nemzeti Színházban az Aranyhajú hármasokat
A szerző azt nyilatkozta, hogy ennek a történetnek az eredeti értelmét kibontva valójában egy rejtve rejtező magyar ősmítoszt rekonstruálunk: az aranyhajú gyermekek történetét, amit mesék szövegébe elzárva, eltitkolva hagyományoztak ránk az őseink. A különleges zenei vállalkozás kereteit megteremtő zenés színpadi mű, az Aranyhajú hármasok az aranyhajú gyermekekről szóló közismert népmese történetén alapul. A mű ugyanakkor messze nem éri be annyival, hogy ezt a történetet csupán mesébe illőnek tekintse: a színpadi történések ennek a darabnak a felfogása szerint már-már mitikus értelmet nyernek: egyrészt a nagy, ősi kultúrák az aranykorok emlékét őrző érckori példázatai felé, másrészt a magyar Árpád-kor metatörténelmi olvasatai felé is utat nyitnak. (nemzetiszinhaz.hu; 2022. október 5.)
A cikk itt érhető el. Megtekintem
Klippremier az Origón: nézze meg a magyar folkoperához készült első videót!
Nem akármilyen supergroup énekel a zenei műfaját tekintve is unikális vállalkozás, az Aranyhajú Hármasok Produkció első videoklipjének felvételein. Az aranyhaj nagyon jó című, a sajtó nyilvánossága előtt most debütáló dalban zeneileg és dramaturgiailag is Kubinyi Júlia, a Dűvő és a Rustico zenekar énekese az igazi főszereplő, de a záró kórusrészben feltűnik a klipben a produkció két másik vezéralakja is: Vadkerti Imre, a Kormorán frontembere és Molnár Levente operaénekes is, aki a világ egyik legkeresettebb bariton hangja a legnagyobb és leghíresebb operaszínpadokon. (Origo; 2022. október 4.)
A szöveg itt érhető el: Megtekintem
Szent István napján is megálmodhatja Emese álmát Mária országa
Ez egy másik viszonyrendszer ahhoz képest, mint amit a korszakos jelentőségű István, a királyrockopera üzent nekünk István és Koppány viadalán keresztül, azt érzékeltetve, hogy nekünk választani kellene két szellemi erőhatás között, s ez a választásunk egészen napjainkig kötelező érvényű lenne – vélekedik az Aranyhajú hármasok című színpadi zenés mű szerzője és dalszövegírója. Műve meggyőződése szerint az első magyar nemzeti sorstragédiánk megörökítése, amelyben a csillagvallási örökségünk elvesztésének transzgenerációs traumáját is azonosítani tudja. – Toót-Holló Tamással Kovács katáng Ferenc beszélgetett. (Olvasat, Szent István napján is megálmodhatja Emese álmát Mária országa, 2022. augusztus 19.)
A cikk itt érhető el: Megtekintem
Zenés színpadi mű készül a magyarságnak fényt hozó gyerekekről…
A színpadi zenés mű zeneszerzői Bársony Bálint (az egykori Barackfa-dal szerzője) és Elek Norbert, a Magyar Rhapsody Projekt tagjai, a szövegkönyvön a Nemzeti Színház dramaturgja, Rideg Zsófia dolgozik, a zenemű alapján készülő videoklip gyártója a Lezsák Sándor vejének, a kitörés túrákat is szervező Moys Zoltánnak résztulajdonában lévő Dextramedia Kft. lesz. – részletezte a Magyar Narancs. (A Magyar Nemzet főszerkesztője és A pozsonyi csata készítői is kaptak támogatást Káslertől, 2021, január 9.)
A szöveg itt érhető el: Megtekintem
Magyar evangéliumnak beillő üdvtörténet
34 millió forint támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész, aki 2020 óta a kormányközeli Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány tulajdonában lévő Magyar Nemzet főszerkesztője. Az újságírónak novemberben az Összművészeti Programok Kollégiuma ítélt meg 12 millió forintot az „Aranyhajú hármasok nemzeti identitást erősítő mítoszrekonstrukciós projekt” tárgyban, decemberben pedig Kásler Miklós erőforrásminiszter keretéből jutott 22 millió forint közpénzhez – olvasható a 24.hu cikkében. (24.hu: 34 milliós állami támogatást kapott mítoszrekonstrukciós projektjére a Magyar Nemzet főszerkesztője, 2021. január 8.)
A cikk itt érhető el: Megtekintem
Egy Gripen árához képest egészen olcsó befektetés az ország jövőjébe
Ha nem lennénk vele tisztában, hogy mit jelent az, hogy “a magyar történelem első nemzeti sorstragédiája”, illetve nem mond nekünk semmit, az, hogy “magyar csillagvallás”, akkor most majd megtudjuk – olvasható a nyugatifeny.hu oldalán. (Nyugati Fény: A Magyar Nemzet főszerkesztője 34 millióból rekonstruálhat magyar mítoszt a Nemzeti Színházban – 2021. január 8.)
A szöveg itt érhető el: Megtekintem
Ők a leginkább profetikus jelenések a magyar ősmúltban
Ők azok a naphéroszaink, akiktől a legtöbbet tanulhatunk, mi, magyarok. Ismerünk más naphéroszt is: Szegfűhajú Jánost, Fehérlófiát, Szépmezőszárnyát, de a leginkább profetikus jelenések a magyar ősmúltban, a csillagvallási örökségünket leginkább őrző hőseink ők, a maguk szótlanságában is erősen. Nem véletlen, hogy bennük épp az udvari ármányokon túli magyar vidék, a rurális táj őrzi meg a maga titkos szegeleteiben, az aranyos szegeletekben azt, ami megőrzésre méltó – nyilatkozza Bán Jánosnak adott interjújában Toót-Holló Tamás. (Bán János: Fülszöveg. M5, 2021. október 2.)
A magyar kulturális szuverenitás bámulatos kinyilvánítása
Az aranyhajú gyermekek ősmítoszát a magyar megmaradás örök ereje melletti kiállásáért és gesztusértékű vallási szinkretizmusáért is méltán szerethetjük – de a legfőbb ereje mégis inkább az örök aktualitása. Túl azon ugyanis, hogy a történet eredendően a magyarság sztyeppei nomád hagyományainak és új, keresztény kultúrájának ütközőzónájában született, mai szemmel nézve, ebből az ütközőzónából már régen kikerülve azt is felfedezhetjük benne, hogy ez az ősmítoszunk valójában ma sem más, mint eredetileg volt, legfeljebb a kulturális környezet változik folyamatosan körülötte: a káros idegen behatásoknak mindig ellenállni képes magyar kulturális szuverenitás bámulatos erejű kinyilvánítása – nyilatkozza Kovács katáng Ferencnek adott interjújában Toót-Holló Tamás. (Kovács katáng Ferenc: Csurran-cseppen. Olvasat, 2021. szeptember 11.)
A beszélgetés itt érhető el: Megtekintem
Áldozati tűzből kipattanó szikrák
Kötetével az elveszett magyar mítosz rekonstruálásának újabb alapkövét teszi le a szerző. Kellőképpen mélyre ás, hogy az alapozás szilárd legyen. Elegyengeti a talajt, tiszta és átlátható síkot hoz létre. A tanulmány során kibontott elmélet tehát újabb építkezésre vár – olvasható Dálnoki Zoltán írásában. (Dálnoki Zoltán: Szellemi honvédelem aranykori fényben. Kortárs 2021 / 07-08. 174-175. oldal)
A cikk itt érhető el: Megtekintem
Azok az arany hajszálak még ma is megcsillannak
Toót-Holló Tamás zenés színpadi művön dolgozik, ami az Aranyhajú hármasok címet kapta. A magyar rockzene legendás alkotását, a Honfoglalás című rockszvitet idézve Schuster Lóránt mondja el ennek a darabnak is az introdukcióját, a hangfelvétel már elkészült. Az alkotók szándéka szerint ezzel egy gyönyörű hídszerkezet – stílusosan szólva: egy szellemi aranyhíd – rajzolódik ki a magyar ősiség varázsát őrző vállalkozások között. Jeléül egyfelől annak, hogy azok a hegyek még ma is állnak. S az a nép még ma is él. De jeléül másfelől annak is, hogy azok az arany hajszálak még ma is megcsillannak. S az a hit még ma is él – olvasható az Origo cikkében. (Origo: Színpadi mű és webes tudástár is készül elveszett ősmítoszunkról. 2021. március 1.)
A cikk itt érhető el: Megtekintem
Egy örömhír, ami összeköt minket a gyökereinkkel
A gyermekek feltámadnak, visszatér, feltámad a Fény. Toót-Holló Tamás ezekben a gyermekekben felfedezi a magyar naphéroszokat és az aranykor emlékezetét. Sőt, a magyarságban tovább élő aranykori embert, felidézve Hamvas Bélának e tárgyban fogant gondolatait. Hamvasra sokszor hivatkozik ennek kapcsán, csakúgy, mint Várkonyi Nándorra – olvasható Rónai Balázs Zoltán írásában (Rónai Balázs Zoltán: Ősmagyar naphéroszok. Országút – 2021. január 20.)
A szöveg itt érhető el: Megtekintem
Aranyhajú gyermekek a valóság ölelésében
Ha jó olvasói akarunk lenni e kötetnek, bizony nélkülözhetetlen némi romantikus elvágyódással, honderűvel, vagy, ha úgy tetszik, jóra törekvő, dacos honfibúval fölvérteznünk magunkat, már amennyiben nem ilyen tudatállapotban éljük mindennapjaink. E könyv maradéktalan élvezetéhez muszáj valamiféle eksztázisban lennünk. Nagyon nagyszívű magyarnak, nagyon istenhívőnek kell lennünk. És – ne vegye senki káromlásnak – nem istenfélőnek, hanem istenszeretőnek kell lennünk, hogy be tudjuk fogadni ezt az áradást – olvasható Juhász Kristóf írásában. (Juhász Kristóf: Aranyhajú gyermekek a valóság ölelésében. Irodalmi Jelen, 2020. december 27.)
A szöveg itt érhető el: Megtekintem
Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek
Ha hívők vagyunk, lehetünk annyira nyitottak, hogy Kassai Lajos híres tételmondatát elfogadva felismerjük: nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek. És ez egyformán lehet a Szent Kereszt útja, de az ősi magyar csillagvallás Csaba királyfi vitézeit vezető Tejútja is. Ez a mese egyébként az aranyhajú gyermekeket világra hozó királyné alakjában kínálja fel nekünk a minden ősünknek egyformán irányt mutató magyar teljességet. Ő ugyanis nem más, mint a Magyarok Boldogasszonyának, a Fényt felragyogtató napba öltözött asszonynak az igéző erejű alakmása. Vagyis Szűz Mária, akinek Szent István Magyarországot felajánlotta – nyilatkozza Ágoston Balázsnak adott interjújában Toót-Holló Tamás. (Ágoston Balázs: Magyar evangélium. Demokrata, 2020. november 4., 62. oldal)
Megjelent 2020. november 4.: Magyar Demokrata
Ma már Szent Istvánnal és az aranyhajú gyermekekkel együtt vagyunk erősebbek
Ebben a mesében van egy metatörténelmi tudás, de ez már nem az érckori példázatok egyetemes kultúrkincsének a része, hanem célzottan nekünk, az Árpád-kor örökségére emlékező magyaroknak szóló üzenet. Arra emlékeztet, hogy a csillagvallási örökségünk, az ősi táltoshitünk azért veszett el, mert az amúgy bölcs, utólag történelmileg is indokolt döntésnek, a kereszténység felvételének köszönhetően, bizony romlásnak indult. S ez a veszteségérzés fájdalmat válthatott ki az őshitnek őreiben, akik ebben e mesében az egyik első nemzeti sorstragédiánk emlékét örökítették meg, hogy átadják nekünk. Az a fájdalom, amit az aranyhajú gyermekek elvesztésekor érezhetünk, az ő vallásvesztésük miatt érzett fájdalmukkal rokon, szimbolikus fájdalom – nyilatkozza Bán Jánosnak adott interjújában Toót-Holló Tamás. (Bán János: Fülszöveg. M5, 2020. október 31.)
„Az ős nemzethősökrőli regés tudat felébresztése”
Varázsmesénkben fontos, hogy az Aranykort idéző mesekezdetben a kapáló lányok ígérete nem az anyagi javak (egyes variánsokban a hadsereg ellátása kenyérrel, sátorral) vagy a bátyai változatban az alázatosságuk miatt fontos a király feleségválasztásában. Nem, nem anyagi megfontolás dönt, hanem metafizikai, mondhatnám, ideológiai-politikai: a király népének sorsa – olvasható Fehér Zoltán írásában. (Fehér Zoltán: „A múlt csak példa most”. Napút Online, 2020. október 30.)
A szöveg itt érhető el: Megtekintem
Jézus és Szent Péter is felbukkan az aranyhajú gyermekek mellett
A kötet az aranyhajú gyermekekről szóló varázsmeséinkben a táltoshitű, csillagvallási örökséggel bíró magyar ősvallás elvesztésének nemzeti sorstragédiáját fedezi fel – de ugyanezt a történetet egyszersmind örömhírként is azonosítja, a magyar megmaradás evangéliumaként is meghatározza. Rámutatva arra is, hogy ez az egyetemes kultúrkincsnek számító érckori példázatok körébe is sorolható ősmítoszunk nemcsak az aranykor, az ezüstkor, a bronzkor és a vaskor létállapotain vezet át minket odáig, amíg vissza nem tér közénk az elveszett aranyhajú gyermekekkel a fény, hanem a benne feltűnő királyok alakjain keresztül az Árpád-kor egyfajta metatörténelmi megörökítésére is képes. S egyes változataiban a magyar népi vallásosság szinkretizmusának köszönhetően ezt a magyar evangéliumot a krisztusi szeretet iránt is nyitottá teszi, szereplői közé esetenként Jézust és Szent Pétert is beemeli – nyilatkozza Makkay Józsefnek adott interjújában Toót-Holló Tamás (Makkay József: Szent László és Mátyás király nyomában. Erdélyi Napló. 2020. október 16.)
A beszélgetés itt érhető el: Megtekintem
Az aranyhajú gyermekek a puszta létükkel is istenbéke-ajánlatot tesznek
A magyar ősvallás örökségeivel együtt élni ma már nagyon természetes számunkra, s ez egy olyan ajándék, az identitásunkat olyannyira erősítő tudás, amelyről lemondani vétek lenne. Ma már ez nem egy rivalizáló, egységet bontó tudás, szó nincsen arról, hogy valamiféle békétlen módon ez kikezdené azt a szintén hívő, keresztény tradíciót, amely a magyarság megmaradását a Kárpát-medencében mindig is segítette, hanem csak hozzáad ehhez valamit. Ezt a hozzáadott értéket én magam is istenbéke-ajánlatnak nevezem – s ezzel Czakó Gábornak a dozmati regösénekról szóló szépen kibontott elemzésére hivatkozom, jelezve, hogy az aranyhajú gyermekek úgyszintén, már a puszta létükkel is istenbéke-ajánlatot hordoznak – nyilatkozza Stifner Gábornak adott interjújában Toót-Holló Tamás. (Stifner Gábor: Észkarc. Karc FM, 2020. október 5.)
A beszélgetés itt hallgatható meg: Meghallgatom
Néplélek követelte igazságtétel
A vezérmotívum, az aranyhajú gyermekek története, a Fény története is egyben, s az első nemzeti tragédiát is fedi a szerző szerint, viszont „az égben lakozó haza aranykori fényének ígérete mozgatja a szálakat”. A meseszövésben ígéret, horrorisztikus ármány, megdicsőülés követi egymást, s az igazságtételt, amelyben a valóságban ritkán volt része, a néplélek követeli ki – olvasható Csermák Zoltán írásában. (Csermák Zoltán: Szellemi honvédelem aranykori fényben. ma7.sk – 2020. szeptember 27.)
A szöveg itt érhető el: Megtekintem
Ősi mítoszok bűvkörében
Az Aranyhajú hármasok című darab szövegkönyvét és dalait az egyik leghíresebb érckori példázatunk, az aranyhajú gyermekek magyar üdvtörténete nyomán írtam. Ez egy sodró lendületű rítusjáték lesz, amely a magyar megmaradás szűnni nem akaró erejét mutatja fel – nyilatkozza L. Fábián Anikónak adott interjújában Toót-Holló Tamás. (L. Fábián Anikó: Ősi mítoszok bűvkörében. Szabad Föld, 2020, szeptember 15.)
A szöveg itt érhető el: Megtekintem
A történet kinyílik a krisztusi szeretet irányába is
Az aranyhajú gyermekekről szóló ősi varázsmeséink több tucat variánsát megvizsgálva és összevetve alakult ki bennem az a meggyőződés, amit ebben a tanulmánykötetemben is kifejtek: nevezetesen az, hogy az aranyhajú gyermekek is a Fényhit emlékét őrző naphéroszaink, akik valójában nemcsak az érckorok hősei, hanem a magyar ősvallások körében értelmezhető üdvtörténet, ősi magyar evangélium szereplői is egyben – nyilatkozza Kovács katáng Ferencnek adott interjújában Toót-Holló Tamás. (Kovács katáng Ferenc: Itt van dolgunk és történelmi küldetésünk. Olvasat, 2020, október 2.)
A szöveg itt érhető el: Megtekintem