Szigeti Réka: az aranyhajú gyermekek szenvedéseit Krisztus szenvedéseihez tudom hasonlítani

Intim párbeszédek az erős vizuális ingerek között

Itt olyan dilemmákkal állunk szemben, amelyek egy XXI. századi családban is felmerülnek a szakítások, válások drámái után, miközben természetesen az ősmítoszi világkép egyfajta nyers jelképisége miatt ezek a finom, lélektani rezdülések elvben nem lennének könnyedén észlelhetők. Ahol olyan erős vizuális ingerek jelennek meg a színpadon, mint az aranyhajú gyermekek meggyilkolása, a Királyné kővé dermedése, az aranyszőrű bárány feldarabolása, vagy aztán a darab végén az ármányosokra rátörő sasok és hollók kegyetlen hóhérmunkája, ott nem egyszerű teret engedi a szereplők érzéseit taglaló intim párbeszédeknek, de a darab jeleneteinek kimunkálása során igenis tudatosan törekedtünk erre – számolt be dramaturgiai munkájának egyik fő célkitűzéséről Szigeti Réka.

Nem kap felmentést a Király a felesége elárulása után

Mint jelezte, pontosan ezért értett egyet azzal a megközelítéssel a darabban, hogy itt azokra a mesevariánsokra hagyatkozik a cselekmény, amelyek nem adnak felmentést a Királynak a feleségét eláruló tettét követően. Ezek a félig isteni, félig emberi alakok pontosan a rossz döntéseik nyomán tudnak a szemünk előtt érző és gyarló emberi lényekként is megjelenni – s a gyarlóság kérdését természetesen a legfőképpen a Király szereptévesztései, egyre romló értékválasztásai vetik fel. A Király ugyanis férfiként is, uralkodóként is jó időre méltatlanná válik saját, korábbi eszményeihez – az aranykor ösztönétől vezettetve meghozott döntéseihez, a világot feltépő tekintettel mindent átlátó, a transzcendens dimenziókba is bepillantást nyerő legjobbik önmagához.

Az, hogy a Király nem tudja mindig a legjobbik önmagát adni, s egyre fogyatkozó fényben, s ehhez illően egyre elhomályosuló éleslátással próbál csak tájékozódni a köré szőtt udvari ármányok között, tönkretesz egy csodálatos szerelmet és egy csodálatos családot. Ez nem vitás – ebben a tekintetben egy mai, modern darab nem maszatolhatja el a felelősséget.

Egy férfi sodródó akarata és egy nő állhatatos kiállása

Felmentést legfeljebb egy nagyon magas absztrakciós szinten lehet adni a Királynak, még azt követően is, hogy később visszatér a világot feltépő tekintetének köszönhető éleslátáshoz, valamint a saját, eredeti értékeihez – jelentette ki Szigeti Réka, azonosulva a darab szerzője által felállított, a kozmikus erőknek kitett természeti erőkkel kialakított párhuzamokkal. Ő is egyértett azzal tehát a szimbolikus megközelítéssel, hogy a Király és a Királyné emberi viselkedésmintákat kirajzoló cselekedeteket hajtanak ugyan végre, de mindemellett van a sorsukban egyfajta kozmikus kitettség is, amelynek megfelelően ebben a darabban a valójában a Királyné a Király. Ő az, aki az örök értékek állandóságát biztosítja – vagyis őt joggal lehet a magyarok Boldogasszonyaként a középkor világképe szerint is egyfajta ragyogó állócsillagnak felfogni, ahogy joggal lehet ezzel szemben a Királyt a maga sodródó akaratával, változékony érzésvilágával az apályoknak és a dagályoknak egyaránt kitett tenger analógiájaként magunk elé idézni. S ha így vesszük, akkor a Király is méltó lehet a megbocsátásra, hiszen se a tenger, se a csillag nem úgy ura önmagának, ahogy egy emberi akarat formálja az emberi cselekvést – mondta Szigeti Réka, aki számára ezzel együtt a Királyné megbocsátása volt a leginkább érdekes.

Tudva, hogy a mese egyéb variánsai között számos olyan van, amelyek szerint a Királyné nem megbocsát a vele történtekért, hanem belehal a vele történtekbe, Szigeti Réka is evidensnek tartotta, hogy ebben a darabban, mint magyar sorspéldázatban, a Királynét a megbocsátás szerepében kell látnunk, de nem mindegy az – tette hozzá –, hogy ezt a megbocsátást hogyan értelmezzük.

Megbocsátás csavarokkal – idegenekként szeretetet tartva

Szerinte ez a megbocsátás egy magasabb rend, egy magasabb érdek – a magyar királyság és a magyar nemzet megmaradása – képviseletében gyakorolt megbocsátás, ahogy egy-egy széthulló család összebékülésénél a modern korokban, a mai valóságban is szükség van valamelyik fél részéről egyfajta engedékenységre. A kérdés csupán az – vetette fel –, hogy a megbocsátást követően minden visszaállhat-e a maga eredeti, háborítatlan állapotába a családban. Szigeti Réka válasza erre az volt, hogy márpedig nem – s éppen ezzel összefüggésben emelte ki, hogy az Aranyhajú hármasok azért is lehet nem meseadaptáció, hanem egy modern lélektani dráma, mert itt nem ám az zajlik le, mint a mesék végén. Hogy akik egymással egybekeltek, boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Itt inkább az valósul meg, s ez elsősorban a Király és a Királyné a darab végén egymással újra összehangolódó kapcsolatára értendő, mint amit a darabban többször megidézett magyar népdal, az Indulj el egy úton híres sora mutat be nagyon is szemléletesen, hogy „idegenek vagyunk”, s közben „szeretetet tartunk” – értelmezte a dráma végén történteket Szigeti Réka.

Bibliai párhuzamok: változatok a krisztusi áldozatra

A Fény gyermekeit, az isteni naphéroszokat világra hozó Királyné alakjában egyértelmű felfedezhető az analógia a magyarok Boldogasszonyával, de a napba öltözött asszony alakja nem az egyetlen bibliai párhuzam a történetben Szigeti Réka szerint. Ez a magyar ősmítosz nagyon sok karakterjegyében krisztusi történet, nem véletlen tehát, hogy egyes variánsaiban Jézus és Szent Péter is feltűnnek, más variánsaiban pedig az igazmondó juhász alakja lényegül át a Magyarok Krisztusává – ahogy ez egyébként a darab cselekményében is megtörténik.

A történet krisztusi vonásai között említette Szigeti Réka a magyarok aranyszőrű bárányának áldozati szerepét is, sőt, ezen túlmenően a krisztusi áldozat lényegét a teljes királyi családra kiterjesztve is értelmezni tudta. Az érckorokban vállalt királyi szerep elengedhetetlen áldozata az a mitikus sorsvállalás, hogy a király önmagát feladva, elveszítve, egy időre kényszerűen átadja, odadobja magát a sötétség erőinek, hogy aztán az ő szenvedéseinek árán, s az ő újból megvilágosuló tudatának köszönhetően megint megszülethessen az udvarban a Fény – hogy újra visszatérhessenek eredeti jogaikba az elveszett aranyhajú gyerekek. A Királyné áldozata ennél is szemléletesebben vonható párhuzamba a saját kálváriáját megjáró Krisztus megaláztatásaival és szenvedéseivel, ahogy ez a magyar kálvária a Hét bivaly bőre című dal során a rítusok nyelvén is szemléletessé válik a Királyné megaláztatásokkal terhes színpadi útja közben. Szigeti Réka a fájdalmában kővé dermedő Királyné kőnek börtönébe zárulását egyenesen azzal is összevethetőnek látta, hogy feltámadása előtt Krisztus teste is egy sziklasírban rejtekezett. Az aranyhajú gyermekek különböző, de egyformán példázatos magyar megmaradástörténeteiben, s a megmaradásért vállalt áldozataiban szerinte egyébként szintén a krisztusi szenvedés mintázatai rajzolódnak ki – ezért is tekinthető ez az ősi magyar varázsmesénk a rajta végrehajtott mítoszrekonstrukció után valóban valamiféle magyar evangéliumnak.

Az öreg király maga az ősi rend – minden titkok tudásával

Szigeti Réka ezeknek az analógiáknak a sorát azzal teljesítette ki, hogy a darabban feltűnő öreg királyt, a Király Apját tekintette egy olyan uralkodónak, aki minden cselekedetében kifejezi azt, amit Hamvas Béla írt a világot feltépő tekintetű szent királyainkról – s így az ő soha el nem homályosuló tekintete miatt benne még határozottabban felismerni vélt egy örökkévaló, bölcs istenalakot. A magyarok Öregistenéhez méltónak épp azért ítélte Szigeti Réka a Király Apjának a darabban is betöltött szerepét, mert őt valóban minden titkok tudójának tekintette és tekinti – jelezte. Szerinte csakis azért merhette a Király apja az aranyhajú fiút a sorsára engedni, mert ő a világot feltépő tekintettel mindent látó, isteni bölcsesség birtokában már akkor is tudta, hogy az a sors csak a Bujdosó sorsa lesz – s az unokája így nem a vesztébe megy, hanem az övéinek a gondoskodó oltalmába kerül.

Szigeti Réka Evangelos Kyriakidist idézve maga is úgy tartotta, hogy a rítus egy illogikus, irracionális cselekvéssor – de ez szerinte az aranyhajú gyermekek történetében nem csak a színpadon fizikailag is látható eseményeket tekintve, hanem a szereplők lelkiségét figyelembe véve is így van.

Szűz Máriának is dolga akad az aranyhajú hármasokkal

Ettől óriási jelentőségű ez a történet – emelte ki Szigeti Réka, aki azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy micsoda élmény volt számára felfedezni, hogy az aranyhajú gyermekek meséje nemcsak az ATU 707-es jelzetű népmesében, hanem az ATU 710-es jelzetű, a Szűz Mária kereszlánya néven ismert és tipizált népmesében is felbukkan néhány variánsban. Ő Benedek Elek népmesegyűjteményében figyelt fel erre – ahol egy teljesen más cselekményszál keretében ugyan, de megint csak felbukkannak az aranyhajú gyermekek, akik abban a történetben Szűz Mária keresztlányának gyermekeiként jönnek a világra. Az aranyhajú gyermekeket világra hozó királyné abban a mesében maga is aranyhajúvá válik, miután egy kulcslyukon keresztülnézve szemtanújává válik az isteni fény ragyogásának – s így jut arra a sorsra, amelynek végén a Benedek Elek-féle mesevariánsban saját három gyermekét, a három aranyhajú gyermeket magának Szűz Máriának a parancsára hozzák vissza hozzá az angyalok az égből.

Ez a történet egyébként atipikus – az ATU 710-es jelzetű népmesében ugyanis egyáltalán nem számít szokványosnak az aranyhajú gyermekek felbukkanása –, de minden atipikussága ellenére is nagyon fontos számunkra, mert Szűz Mária alakján keresztül ez a variáns szintén egy istenbéke-ajánlattá nemesedik, csak éppen ez az istenbéke-ajánlat most az új, keresztény hit szimbolikáján keresztül bomlik ki – hangzott el a beszélgetésben.

Keresztényi szeretet kiáradása – méltó válasz a dozmati regösénekre

Ez egyben annak megállapítása is lehetett, hogy ezek szerint a dozmati regösénekben a csodafiúszarvas által Szent Istvánnak tett istenbéke-ajánlatnak, s az aranyhajú gyermekek meséjének egyes variánsaiban Jézusnak és Szent Péternek tett istenbéke-ajánlatnak katolikus oldalról is megvan a maga méltó párja. Igaz ugyan, hogy nem a kanonizált vallás által tolmácsolva, hanem szintén a szinkretikus, népi vallásosság köréből adatolhatóan, de éppen Benedek Elek gyűjtésének köszönhetően, hiszen az ő népszerű, közismert variánsa az, amelyben pedig maga Szűz Mária tesz istenbéke-ajánlatot az aranyhajú gyermekeknek, s velük együtt az ő szintén aranyhajú édesanyjuknak, aki nem más, mint a saját keresztlánya.

Szigeti Réka ennek kapcsán is csak azt erősítette meg: ezek a véletlenek nem véletlenek, ahogy talán az sem lehet véletlen, hogy ő éppen egy Szentháromság nevű pici erdélyi faluból származik, amelyik Maros megyében, a Tüzes-hegy aljában fekszik. Ez is arra predesztinálta talán, hogy egyszer majd dolga lehessen az aranyhajú hármasok magyar evangéliumával, amely történet a maga módján szintén a szentháromság hitét hirdeti – mondta el. Azt is megemlítve, hogy valószínűleg onnan, a szülőfalujából hozta magával a maga katolikus hitével együtt a magyar népmesei világ szeretetét is, s ezzel együtt azt a meggyőződését, amely szerint a magyar népmesék mélyén is ott rejlik a Bibliában megörökített ősi rend minden fontosabb mintázata.

Ősi teremtésmítoszokon át az Árpád-kor metartörténelmi olvasatához

Mint felelevenítette: eddig, az Aranyhajú hármasok dramaturgiai feladatainak ellátásáig is hajlamos volt a mesék világának önmagán túlmutató jelentőséget tulajdonítani. Olvasta Boldizsár Ildikó és Kádár Annamária könyveit, elemzéseit, de szellemileg most vált csak igazán inspiráló kalanddá számára a mesevilággal foglalkozni, amikor a darabot – és a darabot megelőzően megszületett tanulmánykötetet megismerve – ráébredt arra, hogy a magyar népmesékben a magyar őshit, az ősi magyar csillagvallási örökség emlékeit is fel lehet fedezni. Ráadásul – tette hozzá – ezt a munkát egy idő után annak tudatában végezhette, hogy az ősi magyar teremtésmítoszokat rekonstruálásán keresztül akár a magyar Árpád-kor metatörténelmi olvasatával is lehet szembesülni. A Magyar Udvari Kamaraszínház dramaturgjaként több történelmi darabbal is foglalkozott már – emlékeztetett, de ehhez azt is hozzátette, hogy ebben a munkájában a metatörténelmi szemléletmód, a magyarság ősi, transzgenerációs traumái iránti érzékenység számára is teljesen új megközelítési lehetőségeket kínált.

Faust és Purcărete: út a mágia és a rítus világa felé

Ez a munka körülbelül úgy hatott rá az újdonság erejével, mint Silviu Purcărete Faust-rendezése, amit Nagyszebenben látott – idézte fel Szigeti Réka, aki szerint az a fajta mágikus és rituális rendezői nyelv, amelyet Purcărete a maga Faust-interpretációjában használt, az Aranyhajú hármasok színre vitelében is teljesen helyénvaló volna.

Híven ahhoz, hogy némiképpen a Fausthoz is hasonlóan, ez a történet is kozmikus világdráma – túl azon persze, hogy egyszersmind egy nemzeti sorstragédia, s egy modern lélektani játszma is. Egy zseniális rendező zsenialitása éppen arról ismerszik meg, hogy minden ilyen egymásra rétegződő jelentésszintet egyszerre tud kibontani – mondta Szigeti Réka, aki – mint kifejtette – egy Purcăretéhez hasonlóan izgalmas, a modern színház formanyelvét készségszinten használó rendezőt tudna a leginkább elképzelni a darab rendezőjének.