Elkezdődtek az Aranyhajú hármasok olvasópróbái a Nemzeti Színházban

Vidnyánszky Attila nyilvánosan ezen az olvasópróbán fejtette ki először részletesebben is a rendezése koncepcióját. „A mából indulunk – a vaskorból. Minden színésznek mai figurája van, az »itt és most« -ban él. Ebből a szituációból kezdjük mesélni majd a történetet, és lépünk át a mese világába. Az aranykorra emlékezünk, aztán végig megyünk a magyar történelmen, Szent István, Mátyás király, Rákóczi, a reformkori ifjak és a világháborúk is felvillannak majd az előadásban” – ismertette elképzeléseit a rendező.

A díszletterveket is bemutatták az első olvasópróbán, ezt maga a díszlettervező, Galambos Péter prezentálta. Mint kiderült, az általa felhasznált printelt hálókra vetített képek segítségével egészen lenyűgöző látványvilág tárul majd elénk: a mai kor képei mellett láthatjuk majd Tündér Ilona varázserdejét, a királyi kastélyt, fényűző tereket és labirintust is.

Az előadás a Nemzeti Táncegyüttessel valósul meg – ahogyan korábban például a Körhinta, a Csíksomlyói passió vagy az Egri Csillagok című előadások. Vidnyánszky Attila az Origónak azt mondta: rendezés közben azon is gondolkodik, hogy valójában mitől egyedi a magyar színházi nyelv, miért különbözik más nép megszólalási módjától, és abban biztos, hogy a gesztus, a mozdulat, a zene és a tánc is egyedivé teszi.

“Három nagyon sikeres produkciónk született a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel, és mind a három évek óta repertoáron van. Mégis úgy gondolom, hogy talán az Aranyhajú hármasok című produkció lesz a legkülönlegesebb, legálomszerűbb, legtitokzatosabb mind közül” – tette hozzá Vidnyánszky Attila.

“Vidnyánszky Attilát rendkívüli rendezőnek tartom, engem – mint együttesvezetőt és művészt – is inspirál a közös gondolkodás. Remélem, hogy a Nemzeti Táncegyüttes megfelel majd ennek a nagy ívű előadásnak” – mondta az Origónak Zsuráfszky Zoltán a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője. Mint hozzátette: a magyar történeti korokból már sokszor készített koreográfiát, de most valami teljesen mást tervez.

“A magyarság – és önmagunk – keresését, hitünket, a magyarság történetét fogalmazzuk majd meg. Az előadás a mából indul, aztán elrepíti a nézőt az aranykorba, megjelenik az ősmagyar mesevilág, aztán a múlt foszlányai tűnnek fel, széttördeli ezeréves történetünket. Úgy tervezem a koreográfiát, hogy a néző szemét vezetem, és ezt a bonyolult világot kisimítom a mozdulat nyelvére. A tánc ugyanolyan erős lehet, mint a kimondott szöveg vagy a látvány” – mondta Zsuráfszky Zoltán.

Az olvasópróbán kiosztott szövegkönyvek alapján most már publikus a darab végső szereposztása is. Mint kiderült: a Királyt Berettyán Nándor, a Király Apját Horváth Lajos Ottó, az idős Királynét Szilágyi Ágota, a fiatal Királynét pedig Battai Lili Lujza játssza. Az aranyhajú gyerekeket Mészáros Martin, Battai Lili Lujza és Barta Ágnes személyesítik meg. Tündér Ilona szerepében Martos Hanga, az Igazmondó Juhász szerepében pedig Rácz József jelenik meg. Az udvari ármány szálait a darabban Tóth Auguszta (Kuvik) és Ács Eszter (Szarka) mozgatják. A Narrátor szerepében Szabó Sebestyén Lászlót, a Bábjátékos szerepében Fabók Mariannt, a két Regös szerepében pedig Szép Dománt és Szabó Sebestyén Lászlót látjuk.

A darab díszleteit Galambos Péter, jelmezeit pedig Berzsenyi Krisztina tervezte. A mű olvasópróbái október 16-án kezdődtek el, a bemutató tervezett időpontja pedig december 16-a.