Az Aranyhajú hármasok jelentőségét méltatta Kásler Miklós

Kezdetét vette az együttműködés a Nemzeti Színház és a Magyarságkutató Intézet között – adta hírül a Nemzeti Színház a közösségi média felületein. Ez a szellemi szövetség arra irányul, hogy a színészek és az előadások készítői jobban megértsék az adott történelmi dráma kapcsán a múltunkat és annak értelmezéseit. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója az Árpád-ház királyairól és a róluk őrzött kulturális emlékeinkről folytatott eszmecserét október 30-án a Nemzeti Színház színészeivel és a beszélgetést vezető Vidnyánszky Attila vezérigazgatóval. A beszélgetés során Kásler Miklós kötetlenül elegyedett szóba a színészekkel: egyrészt a Nemzeti Színház a Királyok Évada címet viselő új kőszínházi évadára, másrészt pedig a színház az Árpád-ház metatörténelmi olvasatával szolgáló új bemutatójára – a decemberi bemutató előtti próbák során épp formálódó Aranyhajú hármasok című darabra – koncentrált figyelemmel. 

Fotó: Nemzeti Színház / Eöri Szabó Zsolt

Kásler Miklós az Aranyhajú hármasokról elmondta: az aranyhajú gyermekekről szóló zenés színpadi mű a pszichének és a gondolkodásnak olyan mélységeit igyekszik feltárni, ahová mindannyian törekszünk eljutni. A darabot formáló törekvések szerinte rámutatnak arra is, hogy mindannyian archetípusokba születünk, amelyen nem igazán tudunk változtatni. Az az örökség, amivel születünk, a kromoszómákba is beépül, hogy az idők végezetéig hordozzuk azt, de mégis van remény – és a mű nagysága abban áll, hogy ezt felismeri. 

Lehetőségünk van arra, hogy a kényszersorsokat választott sorsokká alakítsunk. Ez pedig egyfajta humanizálási folyamat, vagyis a rossz, negatív dolgok jóra fordításának a lehetősége, katartikus pillanat – mondta Kásler Miklós.

A Nemzeti Színházban most próbált darab a népi emlékezet kulturális emléknyomait követi, amikor megpróbálja feltárni az ősi tündérmeséinkben jelen lévő, szinte már elfeledett rétegeket, az eredeti mondandót. A Magyarságkutató Intézet főigazgatója elmondta, hogy az ember mindig a létezés legmagasabb fokára vágyódik, vissza az aranykorba, amikor az univerzum összhangja megvalósul. Ma azonban a vaskort éljük, minden tekintetben egy önmagából kifordult és válságos korszakban vagyunk, az euroatlanti világ elveszítette gyökereit, alapvető természeti értékeink vannak rendszeres támadásnak kitéve. 

Jó hír azonban, hogy a nagy válságok után mindig egy felemelő időszak következett – hangoztatta Kásler Miklós.

A Nemzeti Színházban épp zajló évad, a Királyok Évada első olyan műve, amely az Árpád-ház örökségével vetett számot, az egyik nemzeti klasszikusunk – Katona József Bánk bánja – volt, amelyet Vidnyánszky Attila már sokadjára rendezett meg. A mű bemutatóját szeptember 3-án tartották, a darabot a legközelebb november 22-én játsszák. Az Árpád-ház metatörténelmi olvasatával szolgáló, népmesei ihletésű új magyar folkoperát – Toót-Holló Tamás művét, amelyhez Bársony Bálint és Elek Norbert komponált folkoperát – december 16-án mutatják be a Nagyszínpadon. Sík Sándor 1934-es, a maga korát megelőzően modern – részben az alternatív történelemfelfogás lehetőségeit is kihasználó – darabját pedig február végén tervezik bemutatni Berettyán Nándor rendezésében a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán.