Csillagfények zenéje: egy crossover folkopera

Nyilvánosan is elérhetők az Aranyhajú hármasok mindkét felvonásának dalai a produkció weboldalán

Az alkotók – a darab és a dalszövegek írója, Toót-Holló Tamás, valamint az Aranyhajú hármasok dalait jegyző Bársony Bálint és Elek Norbert zeneszerzők – nyilvános megszólalásaikban nagyon tudatosan különválasztják a darab és a dalszövegek szövegvilágát, illetve a darab zenéjét alkotó folkopera zenei világát. Az egész produkció szellemiségét nyilván a darab írója által jegyzett színpadi mű és a hozzá kapcsolódó, azt megelőlegező tanulmánykötet (Toót-Holló Tamás: Szellemi honvédelem aranykori fényben) határozza meg, ugyanakkor a folkopera különleges zenei varázslatát az egymással már évek óta együtt dolgozó, Bársony Bálint és Elek Norbert alkotta szerzőpáros szuverén zenei alkotómunkája emeli kivételes magasságokba.

Zene és szöveg: természetesen egymásra utalt viszonyok

Ahogy a szerzők ezt már sokszor hangsúlyozták: ez az alkotói együttműködés három szuverén művész egymást kiegészítő kapcsolata, amelyben ők a szó legjobb értelmében egymásra, s az egymást inspiráló művészi kapcsolatra vannak utalva. Ahogy a darab sem ugyanazt jelentené a folkopera egyes tételeinek zenei hangulatai nélkül, úgy a zeneszerzők zenei kísérletezései is más hatást keltenének, ha nem ezzel a csillagvallási örökségünket felragyogtató szellemi örökséggel rezdülnének együtt a dalaik.   

Ebből következően a produkció weboldalán most megjelent folkopera elsősorban a két zeneszerző, Bársony Bálint és Elek Norbert jutalomjátéka, akik egymástól függetlenül, de egymással egybehangzóan is úgy vélik: amit ebben a közös művükben megteremtettek, az pontosan olyan művészi teljesítmény, mint amire egész eddigi életművükkel készültek rátalálni. S most a kedvező csillagállásnak – a három magyar naphéroszunk megszemélyesítette három magyar csillaggyermeknek – köszönhetően végre a közelébe kerültek egy ilyen művészi kihívásnak, amelynek megfelelni próbálva minden eddigi tudásukat mozgósítani tudták magukban. 

Levédiából jöttek, csillagfények közé értek

Bársony Bálint és Elek Norbert minden eddig összegyűlt zenei tudásának van egy magától értetődően megjelölhető közös része: ami nem más, mint a leginkább kettejük által dominált Magyar Rhapsody Projekt nevű zenekar eddigi munkássága. Ebben a zenekarban a második albumuk, a Levédia megjelenése óta eleve is a magyar ősiség hangzásvilágát, zenei emléknyomait igyekeznek felfedezni kutatásaikkal és művészi kísérleteikkel. 

S – mint mondják – ezenközben pontosan ennek a folkoperának köszönhetően juthattak el fúziós zenéjükkel egy magasabb szintű zenei összegzés állapotába, felmutatva, de egyben tovább is fejlesztve zenekaruk, a Magyar Rhapsody Projekt (MRP) eddigi lemezei által megjelenített alkotói korszakaik összes stílusjegyét. 

A Kárpát-medence üzenete: magyar válasz a Nibelung-mítoszra

Bársony Bálint és Elek Norbert ebben a művükben immár szimfonikus zenekari hangzással egészítik ki a népzenei megszólalás zenei hangulatait, s ennek a hatásmechanizmusnak a meghatározásaként a projekt egyik alkotótársa, a Király Apjának dalait megszólaltató operaénekes, Molnár Levente egyenesen folkoperának nevezte el ezt a produkciót.

Ez a klasszicizáló meghatározás ilyenformán egy másik viszonyrendszerben is elhelyezi ezt a művészeti vállalkozást: azon monumentális művészi kísérletek sorába emelve az Aranyhajú hármasokat, amelyek a kereszténység előtti, a nemzeti önazonosságot kifejező ősmítoszok és ősvallások klasszikus megörökítései és felevenítései lehettek. 

Wagner, Sztravinszkij és Sibelius öröksége – diskurzus az őshagyománnyal

Így ez a magyar táltoshit csillagvallási örökségét őrző kárpát-medencei folkopera az őshagyománnyal kialakított művészi diskurzusának köszönhetően talán abban a művészi összefüggésrendszerben is értelmezhető, amelyben az ősi német mitológiát felhasználó Richard Wagner operái (A Nibelung gyűrűje), az ősi szláv mitológiára hagyatkozó Igor Sztravinszkij balettzenéi (Tavaszi áldozat) és a finn mitológiai eposz által inspirált Jean Sibelius szimfonikus költeményei (Négy legenda a Kalevalából) alkottak világraszóló remekeket. Természetesen nem rivalizálni próbálva ezekkel a szinte felmérhetetlen művészi magasságokban járó alkotásokkal, de kellő alázattal tisztelegve azok előtt az utak előtt, amelyeket ezek a grandiózus művek már bejártak és meghódítottak. Ugyanazzal az alázattal, amely egyben már a saját őseinknek is szól. Annak a nagyon találó útmutatásnak megfelelően, amit Kassai Lajos ajánlott a figyelmünkbe. Azzal, hogy nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek.

Tündéri zene – rockerekkel, népzenészekkel, operaénekesekkel

Az Aranyhajú hármasok című folkopera stúdiófelvételeinek rögzítésére felkért közreműködők névsora is azt tanúsítja, hogy ez a vállalkozás olyan, egymással nem feltétlenül határos, de mégis határossá tehető zenei területek fúziójával dolgozik, mint a népzene, a középkori zene (medieval music), a világzene (world music), a musical, a rockopera és a folkopera. Ennek megfelelően lehet együtt hallani a folkopera zenei kanonizációjának szándékával készített stúdiófelvételen a népzenészek, a musicalszínészek, a rockénekesek és az operaénekesek hangját, ami a maga nemében szintén páratlan zenei kollaborációt jelent. Az Aranyhajú hármasok három főszerepét a magyar zenei élet három kiválósága énekli. A Király szerepében Vadkerti Imrét, a Kormorán együttes énekesét halljuk, a Királynét Kubinyi Júlia, a Dűvő és a Rustico zenekar énekese szólaltatja meg, a Király Apja szerepét pedig a világ minden nagyobb színpadáról ismert Molnár Levente operaénekes adja elő. 

Szellemi aranyhíd a folkopera és a híres magyar rockszvit között

Igaz, csak az introdukció négy sorával van jelen a produkcióban, de spirituális értelemben már ezzel is a főszereplők sorába emelkedik Schuster Lóránt, a P. Mobil együttes legendás frontembere. Ő az alkotók felkérésére partner volt abban, hogy saját szavaival megszólaltatva, stúdióban rögzítse az Aranyhajú hármasok című darab introdukcióját, amely egyébiránt nyílt és bevallott tisztelgés a magyar rockzene egyik klasszikusa, a Honfoglalás című rockszvit előtt, amelynek a szintén Schuster Lóránt által megszólaltatott introdukciója ebben a produkcióban nagyon tudatosan köszön vissza. Az alkotók szándéka szerint ezzel egy gyönyörű hídszerkezet – stílusosan szólva: egy szellemi aranyhíd – rajzolódik ki a magyar ősiség varázsát őrző vállalkozások között. Jeléül egyfelől annak, hogy azok a hegyek még ma is állnak. S az a nép még ma is él. De jeléül másfelől annak is, hogy azok az arany hajszálak még ma is megcsillannak. S az a hit még ma is él.

Góbék tréfálkoznak, misztrálszelek fújnak, csodaszarvasok vágtáznak, sárkányok vöröslenek

Nagyon markáns a zenei kollaboráció szereplői között a népzenészek jelenléte. Ahogy a főszereplők között is ennek a zenei irányzatnak a vezércsillaga Kubinyi Júlia, ugyanúgy ezt a zenei szcénát képviseli a produkcióban Várai Áron, az Aranyhajú Fiú karakterének énekese, aki egyébiránt a Góbé zenekar énekese. Vagy Heinczinger Mika, a Misztrál zenekar énekese, aki az Igazmondó Juhász – a Magyar Krisztus – karakterét kelti életre a stúdiófelvételen. Vagy a Regös énekszólamait előadó Fábri Géza, aki a Vágtázó Csodaszarvas zenekar kobzosa. Vagy a darab kobzos közjátékait előadó, az egyes jelenetek közötti átmenetet megteremtő narrátorként működő Szlama László, a Bordó Sárkány zenekar énekese és kobzosa. 

Kifinomult hatalomtechnika a bel canto éneklés fölényes biztonságával

Egy teljesen más zenei felfogást mutatnak be a folkopera zenei világában a bel canto zenei stílusában otthonos operaénekesek, akiknek a vezérlakja a főszereplők hármasában Molnár Levente.

Ebben a darabban az aranyhajú hármasok ellenében munkáló ármányos hatások nem valamiféle képzetlen, nyers erővel, hanem egy nagyon is kifinomult hatalomtechnikai gépezet működésével törnek maguknak utat a királyi udvarban – így adta hát magát a zeneszerzők számára az a felismerés, hogy ezt a fölényes tudást a bel canto éneklési technikájával, képzett operaénekesi hangok megszólalásával kellene visszaadni. Ezért alakult aztán úgy a darab hangzó anyagának szereposztása, hogy a két udvari ármányos dalait az Operaház két kiváló magánénekese, Szarka szerepében Megyimórecz Ildikó, Kuvik szerepében pedig Fürjes Anna Csenge szólaltatják meg az Aranyhajú hármasok stúdiófelvételein. 

Tündérek közé fújta őket a szél

A folkopera stúdiófelvételeinek szereplői között a harmadik markáns csoportot a musicalek színpadán jártas énekesek alkotják. Az ő csoportjuk vezéralakja a Tündér Ilona karakterét megszólaltató Szemerédi Bernadett, aki körül – szintén a musical világát reprezentálva – ott mozog a két aranyhajú lány karaktere: Simon Panna Bogi és Czigány Judit. Előbbit – egyebek mellett – a Szabó Magda Abigél című műve alapján készült musical szerepeiből (Kis Mari, Vitay Georgina), utóbbit pedig – egyebek mellett – az Elfújta a szél című musicalben Prissy szerepében ismerhettük meg. Az Aranyhajú Hármasok Produkció kórusrészeiben pedig szintén a leginkább a musical világából ismert fiatal tehetségek jutnak szerephez. A női hangok kórusában Simon Panna Bogi és Czigány Judit mellett Gőbölös Krisztina énekel, míg a férfi hangok énekrészei a kórusban Karányi Péter, Varga-Tóth Attila és Nikita Braga munkáját dicsérik. 

Rockerek és folkrockerek: örökké mozogva, kormoránnal szárnyalva

A folkopera stúdiófelvételeinek szereplői között elvitathatatlan erővel vannak jelen a rockerek is, akik között nyilvánvalóan Schuster Lóránt az igazi vezéralak. De a rockerek csapatát erősíti a Király szerepét alakító Vadkerti Imre is, aki a Kormorán zenekar frontembere, s azt sem lehet kétségbe vonni, hogy a döntően népzenei hatások iránt elkötelezett Góbé zenekar vagy a versfeldolgozásokkal ismertté vált Misztrál zenekar egyes számaitól sem idegen a rockos vagy folkrockos hangzás dinamikája. A népzenei és a rockzenei határok közötti átjárás szép példája a – Regös karakterét megszólaltató – Fábri Gézát is magában foglaló Vágtázó Csodaszarvas és a Király szerepét alakító Vadkerti Imrét is színpadra szólító Kormorán együttes közös koncertje. Miközben az is a zenei határok átjárásának jele, hogy a Kormorán frontembereként megismert Vadkerti Imre számos musical szereplője is volt már – így a Kinizsi, a nép fia című musical címszerepét is ő játszotta el. 

Szimfonikus zenekari hangzás: Budapest Scoring Orchestra

A produkció dalai közül Az aranyhaj nagyon jó című dal volt az első, amelyiket videoklipben is bemutattak. Ebben a dalban – és a dal videoklipjében is – a Budapest Scoring Orchestra játssza el az Elek Norbert hangszerelése alapján megírt nagyzenekari szólamokat. Az aranyhaj nagyon jó című dal felvételében közreműködő Budapest Scoring Orchestra zenekarát Illényi Péter vezényelte. 

A folkopera nyilvánossága

Az Aranyhajú Hármasok Produkció kommunikációs felületének (aranyhajuharmasok.hu) Zenék elnevezésű menüpontján a teljes folkopera – a Bársony Bálint és Elek Norbert által komponált két felvonás mind a 27 dala –, valamint a darab jelenetei és dalai között elhangzó kobzos közjátékok valamennyi darabja – a Szlama László által írt és előadott mind a 19 históriás ének – elérhető és meghallgatható.

Ugyanitt megtekinthető a produkció saját Youtube-csatornáján a dalok közül elsőként megfilmesített darab, Az aranyhaj nagyon jó videoklipje.