Aranyhajú hármasok: az államalapítás ünnepén a nemzet megtartó erejét is ünnepeljük
Szent István bölcsessége előtt tisztelegve is meg lehet erősíteni szellemi jogaikban naphéroszainkat
Augusztus 20-án, ezen a jeles napon az államalapítás mellett a magyar megmaradást is ünnepeljük, amelynek csak egyik – bár elengedhetetlen – támasza volt az önálló államiság. A másik támaszunk viszont az önálló kulturális emlékezetünk volt, ami szintén a nemzeti szuverenitásunkat táplálta – hívta fel a figyelmet az Olvasatnak nyilatkozva Toót-Holló Tamás, aki ezzel az aranyhajú hármasok szerepét kiterjesztően, a Szent István-i Magyarország ezeréves keresztény-konzervatív hagyománya mellett is érvényes üzenetek hírvivőiként értelmezte.
Őseink követése nélkül nincs királyi méltóság
Ezt az értelmezést azonban magával Szent Istvánnal igazolta, jelezve, hogy Szent István Intelmeinek nyolcadik fejezetében kellő hangsúllyal esik szó arról is, hogy őseink követése a királyi méltóság elengedhetetlen része. Harangozó Imre néprajzkutatót idézve bontotta ki a jelentését annak, hogy ennek a szövegrésznek a látszólagos önellentmondása valójában mégsem ellentmondás, hanem lényegét tekintve egy szépséges hitvallás az Árpád-házat alkotó Turul-nemzetség saját, még a kereszténység előtti hagyományai mellett. A «királyelődök után járás» elsőre nehezen értelmezhető ajánlás, hiszen tudvalévően Szent István volt az első királyunk. Az Intelmek nyolcadik fejezete viszont nagyon jól értelmezhető, ha úgy vesszük, hogy ez a kitétel Szent Istvánnak arról a meggyőződéséről árulkodik, hogy keresztény királyként sem más ő, mint a Turul-nemzetség uralkodója, aki nem a semmiből jött, hanem őrzi és őrizteti azt a szellemi folytonosságot a magyar ősiséggel, amit mi sem adtunk fel azóta – jelentette ki Toót-Holló Tamás.
Mint kifejtette: ennek a szellemi értékőrzésnek a jele volt egyébként az is, hogy a magyar Árpád-kor királyai őseink táltoshitét ugyan a kereszténységre cserélték és cseréltették fel a mindennapokban, de a táltoshit gyakorlásának visszaszorítása után, nagyjából Könyves Kálmán korától az Árpádok büszkén vállalni kezdték, hogy ők Attila hun fejedelem nemzetségéhez tartoznak.
Büszkén vállalták az Árpádok misztikus totemőseiket
Ezzel együtt királyaink még a sztyeppei nomád kultúránk mitikus előidőiből is visszahozták az udvari közbeszédbe a maguk misztikus totemőseit: Nimród királyunkat, s vele a csodaszarvast űző ikerpárt, Hunort és Magort. Emese álmát, s vele az Álmost nemző turulmadár totemisztikus emlékét.
A misztikus totemősök vállalása persze nem ugyanaz, mintha magát a táltoshitet fogadta volna vissza az udvar egyfajta elismert vallásként – ismerte el Toót-Holló Tamás, előrebocsátva, hogy a darabjában ábrázolt kulcsjelenet, az ősi magyar naphéroszokat jelképező aranyhajú gyermekek visszakerülése a királyi családba, nem is valamiféle hatalomátvételt jelent, nem egy másik, történetesen éppen a régi vallás ismételt uralomra jutásáról szól. Inkább csak egy istenbéke-ajánlat elfogadásáról, amelynek hála kulturális értelemben újra megkapja az őt megillető tiszteletet a táltoshit asztrálmítoszi hagyománya.
Kérdésre válaszolva az író kész volt meghatározni azt is, mit jelenthet itt és most egyáltalán egy ilyen istenbéke-ajánlat. Mint mondta, ez számára egyszerűen annyit tesz, hogy még mindig eljöhet hozzánk a magyar Aranykor mitikus ideje.
Mária országa is megálmodhatja Emese álmát
Az az idő, amelyben Mária országa minden vallási békétlenség nélkül álmodhatja újra Emese álmát. Vagyis ez egy másik viszonyrendszer ahhoz képest, mint amit a korszakos jelentőségű István, a király rockopera üzent nekünk István és Koppány viadalán keresztül, azt érzékeltetve, hogy nekünk választani kellene két szellemi erőhatás között, s ez a választásunk egészen napjainkig kötelező érvényű lenne – vont egy érzékletes párhuzamot az író. Toót-Holló Tamás kitért arra is, hogy az aranyhajú hármasok a történelmi múltban kétségtelenül jelen lévő vallásközi viszályok helyett ugyanis egy metatörténelmi megközelítés esélyét kínálják nekünk. A vagy-reláció helyett az és-reláció felszabadító erejű örömhírét hozva el nekünk. Utalt arra, hogy a magyar ősvallás szellemi követeiről szólva egyébként egy jeles katolikus szerző, Czakó Gábor használta először az istenbéke-ajánlat fogalmát a dozmati regösénekben megszólaló csodafiúszarvas üzenetét méltatva. Toót-Holló Tamás ezzel a szemlélettel egyetértve azt az álláspontot képviseli, hogy a magyar táltoshit csillagvallási öröksége eredendően ezt az istenbéke-ajánlatot hordozza, s ezeket az ajánlatokat a legjobban dokumentált formában a magyar kulturális emlékezet legjelesebb naphéroszai, a dozmati regösének csodafiúszarvasa és az aranyhajú gyermekek meséjének aranyhajú hármasa teszik.
Egymást erősítő csodák kettős kötésében élünk
„Ha mi is készek vagyunk elfogadni ezt az ajánlatot, az egyszerűen annyit jelent, hogy nem két egymást ellehetetlenítő körülményként, hanem két egymást erősítő csodaként tekintünk arra a szellemi adottságunkra, hogy egyfelől Mária országa vagyunk, a Szent István által a Boldogasszonynak felajánlott ország állampolgáraiként élünk, másfelől viszont erősen kötődünk Emese turullal ékes, dinasztikus álmához, amely a magukat a Turul-nemzetséghez soroló Árpád-házi királyaink országot alapító, országot megőrző, máig érvényes művében vált valóra” – érvelt a darab írója.
Toót-Holló Tamás fontosnak tartotta megjegyezni, hogy erről a kettős kötésről Matl Péter ópusztaszeri turulszobrának avatásán 2012-ben maga Orbán Viktor fogalmazott úgy, hogy a magyar sorsba a vér jogán beleszületni számunkra azt jelenti, hogy születésünk pillanatában jelképesen egyszerre köti meg velünk a hét törzs a vérszerződést, s alapítja meg velünk Szent István a keresztény magyar államot.
Istenbéke-ajánlatot viszont csak hívő emberek tehetnek egymásnak – jegyezte meg, kifejezve azt a reményét, hogy a dozmati csodafiúszarvas szavaira a hit nevében ma is jól lehet rezonálni a keresztény-konzervatív Magyarországon is.
Ma is helye van köztünk az isteni követjárásoknak
Azt a szakrális erejű állítást ugyanis, hogy ő ugyanúgy az Atyaistentől érkező követ, mint ahogy Szent István is az, nyilván csak az tudja komoly megfontolás tárgyává tenni, aki saját hite erejénél fogva eleve nem kételkedik abban, hogy a mi világunkban helye lehet még isteni követjárásoknak – magyarázta Toót-Holló Tamás.
„Nyilván a Teremtő Isten ma is élő és eleven, szüntelen teremtésében részt vállaló hívőkkel együtt vagyunk csak igazán erősek. Mi, akik az ezeréves Magyarország értékeit hol a csodafiúszarvas istenbéke-ajánlataira figyelve, hol a turul ősi jelképébe egyszerűen a származásunk jogán beleszületve, hol a Szent István-i államalapítás nagyszerű vívmányát elismerve valójában ugyanazt az elkötelezett figyelmet tanúsítjuk a közös múltunk iránt. És a közös magyar jövőnk iránt. És talán már az aranyhajú gyermekek magyar múltja és magyar jövője iránt is” – mondta a darab írója.
Szerinte egyébként annak is meglehet a maga különös oka, hogy az aranyhajú gyermekek mítoszának éppen most kell teljes, eredeti pompájában újra felragyognia. Az ok nyilvánvaló: most van dolgunk szellemi értelemben ezzel a történettel – most, amikor a világban éppen a cancel culture mozgalma hódít teret magának. Eljött ugyanis a woke szellemiségének minden nemzeti kultúrát, minden ősi örökséget veszélyeztető korszaka.
Ellenállunk a woke kísértésének: mi álmok álmodói vagyunk
Ha ehhez képest kell az ő visszatérésük örömhírét, ősi magyar evangéliumát a helyén kezelnünk, akkor azt lehetne mondani: nekik azzal adjuk meg az őket megillető legmélyebb tiszteletet, ha azt képviseljük, nem a «felébredőkkel» tartunk, hanem mi még mindig «álmok álmodói» vagyunk, s még mindig a magyar Aranykor álmában élünk – jelentette ki Toót-Holló Tamás. Szerinte ezt a szellemi pozíciót elfoglalva valójában még mindig az Árpád-házi királyainkkal tartunk, s azokkal a megvillant tekintetű, vagyis csillagszemekkel figyelő királyainkkal érzünk együtt, akiknek – ahogy Hamvas Béla írta róluk A magyar Hüperionban – azért villant meg a szemük, hogy feltépjék a világot, hogy látva lássanak. Mert nekik még volt tudatuk az aranykorról, hiszen «egyedül ők tudták, hogy ez a nép azért álmodik, mert tulajdonképpen az aranykorban él».
„Az aranyhajú gyermekek történetét látva szerintem nekünk is felvillanhat a tekintetünk, hogy látva lássunk. S erre a tisztánlátásra most, ebben a világot megbetegítő szellemi kórságokkal megvert korban nagyobb szükségünk van, mint korábban bármikor” – fejezte ki meggyőződését Toót-Holló Tamás.
Az e-book nem minden, lehet többet is nyújtani
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a kötet multimédiás tartalmai e-book formájában is elérhetők lesznek-e, a darab írója, aki egyben ennek a kiterjedt szellemi vállalkozásnak a producere is, büszkén adott számot arról, hogy a produkció honlapján, az aranyhajuharmasok.hu URL-cím alatt elérhető kommunikációs felületen szerinte ők még annál is többet kínálnak fel a közönségüknek, mint amit egy e-book megjelenése nyújthatna. A Lapozó elnevezésű menüpontban elérhetővé tették a teljes kötet anyagát, az Elbűvölő elnevezésű menüpontban különleges formában tekinthető meg a kötetet illusztráló triptichon, Kő Boldizsár alkotása. A Zenék menüpontban meg lehet tekinteni az egyik emblematikus dal alapján leforgatott videoklipet, valamint meg lehet hallgatni a folkopera teljes zenei anyagát, a Videóblog menüpontban pedig tizenkét szakértő szólal meg a mítoszrekonstrukcióban foglalt témákat közösen megbeszélve – sorolta fel nem a teljesség igényével Toót-Holló Tamás az aranyhajuharmasok.hu felületén elérhető menüpontokat.
Adta magát a kérdés, hogy egy ennyire gazdag online produkció esetében miért volt egyáltalán fontos, hogy ez a színpadi zenés mű könyv alakban is megjelenjen, ráadásul még a darab ősbemutatóját is megelőzően. Toót-Holló Tamás erre válaszul hitet tett a könyvek különlegesen igényes fizikai megjelenése mellett – jelezve, hogy az életművét alkotó könyvek az utóbbi időben már bibliofil ritkaságok, művészeti tárgynak is beillő könyvészeti alkotások. Mint mondta, szerencsére ez a most megjelent drámakötet is ilyen alkotás lett – köszönhetően Kő Boldizsár nagyszerű, ihletett illusztrációinak.
A magyar megmaradás halhatatlan példázatai
Egy ilyen kiállítású kötet olyan szellemi impulzussal szolgál, amely segít a darab színpadra kerülésében is – jelezte az író a kötet megjelentetésének egyik legfőbb praktikus szempontját. Ehhez azonban hozzátett valami mást is, utalva arra: számára mégis inkább azért fontos ennek a kötetnek a fizikai megjelenítése, hogy minél több szellemi emléknyom jelenjen meg előttünk arról, hogy kik is azok az aranyhajú gyermekek. Akik szerinte nem mások, mint isteni erő birtokában létező csodás naphéroszok, a magyar Aranykor minden vaskori viszontagságot túlélő követei, a magyar megmaradás halhatatlan erejű példázatai.
Illanó, puha áradással érkeznek az istenek
„Igyekszem ezt minél több formában, minél többször elmondani róluk. Ha ehhez a darab kötetmegjelenése is jól jön, hát hadd jöjjön. De ha már jön, pontosan úgy jöjjön, ahogy Hamvas Béla szerint az istenek érkeznek. Illanó, puha áradással. Jelentsen ez bármit egy kötet megjelenése esetén” – vallotta meg Toót-Holló Tamás az Olvasaton Szent István Napja előtt, augusztus 19-én megjelent interjújában.
Az interjú teljes terjedelmében az Olvasat Kaleidoszkóp elnevezésű rovatában olvasható.
